Tartalomjegyzék
A felhőalapú számítástechnika (vagy angolul – cloud computing) egy technológiai megoldás, amely több éve együtt jár az üzleti tevékenységekkel. A koncepció népszerű, de maga a meghatározás homályos. Sok vállalkozót meglepett az a kérdés, hogy melyik felhőt használja – számítástechnika, internet, informatika alapú? Privát, nyilvános vagy esetleg hibrid felhőalapú…?
Itt az ideje tisztázni – magyarázzuk el a felhővel kapcsolatos alapvető definíciókat és fogalmakat.
Mi a felhőalapú számítástechnika?
A felhő összekapcsolt szerverek összessége. A szerver olyan program vagy gép, amelyen adatokat – szövegeket, képeket, webhelyfájlokat – tárolhat és feldolgozhat, de programokat is futtathat vagy speciális elemzéseket végezhet. A szerverek összekapcsolhatók privát vagy nyilvános hálózaton keresztül, például az interneten keresztül.
A legnagyobb felhőszolgáltatók több millió szerverrel rendelkeznek, különböző helyeken, több ezer kilométeres kábelekkel összekötve. Ez a megoldás hatalmas számítási teljesítmény létrehozását teszi lehetővé, és szinte azonnali adatátvitelt biztosít az egyik kiszolgáló helyiség (más néven adatközpont) és egy másik között, még a legtávolabbi ponton is.
A szolgáltató gondoskodik a gépek állapotáról – frissíti, biztosítja a gépeket az áradás, égés vagy betörés ellen, biztosítja a kiszolgáló helyiségben a megfelelő körülményeket, például a megfelelő páratartalmat vagy hőmérsékletet.
A felhő nem csak a szerveren található hely, hanem több száz szolgáltatás összessége, amely felhasználható egy épülő vállalat, weboldal vagy informatikai rendszer fejlesztésére. A felhőtulajdonos – például a Google – felhőalapú szolgáltatásokat nyújt. A felhasználók többek között különféle virtuális gépekhez, BigData elemzési szolgáltatásokhoz vagy kész gépi tanulási modellekhez férhetnek hozzá. Ezek a szolgáltatások igény szerint működnek (on-demand), és számlázásuk a fogyasztás alapján történik.
A felhőről – a népszerű GCP platform példájáról – többet megtudhat a Mi az a Google Cloud Platform és hogyan támogatja a vállalkozásokat?
Összefoglalva: ez a felhőalapú számítás meghatározása:
A felhőalapú számítástechnika (cloud computing) olyan adatfeldolgozási modell, amely a felhasználónak a szolgáltatóhoz tartozó erőforrásokkal és szolgáltatásokkal való ellátását biztosítja hálózaton keresztül, beleértve a következőket: számítási teljesítmény, lemezterület, adatbázisok, elemzési szolgáltatások, mesterséges intelligencia.
Számítástechnika, informatika, internet felhőalapú – ugyanazt a felhőt jelent
Az Internet kanyarulatai között navigálva eltévedhet a felhők nevei között. Találkoztunk többek között a felhőalapú számítással, a felhőalapú számítástechnikával, az informatika felhőalapú, az internet felhőalapú és a számítógépes felhőalapú számítástechnikával. Minden név ugyanarra utal – a szolgáltató és az erőforrás szolgáltatójának modellje az eladó tulajdonában lévő hardveren.
Honnan jött a “felhő” név?
A magyarázat meglepően … kiszámíthatatlan és egyszerre egyszerű. Az első hálózati mérnökök felhőszerű rajzot szemléltettek a több eszköz összekapcsolásának koncepciójával. A felhő szimbólumot korábban használták telefonhálózati sémákban, majd az Internet szimbólumaként.
A számítási felhők típusai
Azt már tudjuk, hogy a számítástechnika, az internet és az informatikai felhő ugyanaz. Szükség van azonban a felhőtípusok megkülönböztetésére – a különbségek között szerepel, hogy ki birtokolja a gépeket, hogyan osztják meg az erőforrásokat és szolgáltatásokat, valamint hogyan használják ezeket az erőforrásokat.
Privát felhő
A privát felhő – gépek, az azokat összekötő belső hálózat és a rendelkezésre álló erőforrások – tulajdonosa egy szervezet. Az infrastruktúrát egy külső beszállító vagy egy belső informatikai részleg szolgálja ki. A vállalat nem osztja meg a felhőt más felhasználókkal. Szabadon hozhat létre és telepíthet új szolgáltatásokat, de a saját megoldásainak felépítése további költségekkel jár.
Nyilvános felhő
Olyan megoldás, amelyben a gépek és erőforrások fizikailag egy külső szállítóhoz tartoznak – például a Google (Google Cloud Platform), az Amazon (Amazon Web Services) vagy az Alibaba (Alibaba Cloud). A szolgáltató kész felhőszolgáltatásokat nyújt, például virtuális gépeket, raktárakat, adatbázisokat, gépi tanulási és mesterséges intelligencia modelleket, BigData elemző szolgáltatásokat vagy a tárgyak internetét (Internet of Things). A megoldás skálázható és a díj rugalmas, a fogyasztástól függően.
Hibrid felhő
A hibrid felhő a nyilvános felhőszolgáltatások kombinációja saját felhővel vagy saját szerverrel (on-premise, azaz helyszíni megoldás). Ez lehetővé teszi a kritikus adatok tárolását a saját fizikai infrastruktúrájában, a kész nyilvános felhőszolgáltatások használata közben.
Multi-cloud
Ez egy modell legalább két nyilvános felhő szolgáltatásának egyidejű használatához, például a Google Cloud Platformtól és a Microsoft Azure-tól.
A felhők típusairól, az egyes megoldások előnyeiről és hátrányairól a cikkben olvashat bővebben: On-premise, privát, publikus, hibrid és multi-cloud felhő – a különböző megoldások előnyei és hátrányai
A számítási felhő szolgáltatások modelljei
A szolgáltatók többféle modellben engedélyezik a felhőszolgáltatások használatát: Infrastructure-as-a-Service (IaaS), Platform-as-a-Service (PaaS) és Software-as-a-Service (SaaS). Egyszerűen fogalmazva: a modellek abban különböznek egymástól, hogy a szolgáltató és a felhasználó megoszlik-e az egyes területeken, és ennek eredményeként – milyen terméket tesz elérhetővé a felhasználó számára. Már maguk a modellnevek is jelzik, hogy milyen felhőtermékekkel tudunk foglalkozni – infrastruktúrával, platformmal vagy szoftverrel.
On-premise
A helyszíni szolgáltatás (on-premise) nem más, mint a saját adatközpont. Ez egy olyan modell, amelyben a tulajdonos a teljes megoldást kezeli – a gépektől a hálózaton keresztül, az adatokig és az alkalmazásokig. A megoldás nagyszerű ellenőrzést biztosít a fizikai berendezések és a megvalósított megoldások felett, de működése időigényes és költségigényes.
Infrastructure-as-a-Service – IaaS
Az IaaS modellben a gépek a szolgáltató tulajdonában vannak, és a felhasználó használhatja a megosztott felhőszolgáltatásokat és erőforrásokat. Ez egy online infrastruktúra – anélkül, hogy saját szervertermet kellene építeni és fizikai gépeket működtetni. Az IaaS modell egyik szolgáltatására példa a Google Compute Engine – egy virtuális gép-szolgáltatás a GCP platformon.
Platform-as-a-Service – PaaS
A Platform-as-a-Service szolgáltatásként platformként is lefordítható. A PaaS modellben a szolgáltató felelős a tároló, a hálózat vagy a szerverek üzemeltetéséért. A felhasználó (általában fejlesztő) hozzáférést kap az alkalmazások létrehozására és megvalósítására szolgáló környezethez. Nem kell ismerniük a rendszergazdát vagy az infrastruktúra karbantartását, mert ezeket a területeket a szállító fedezi. Az App Engine egy példa a szolgáltatásra a PaaS modellben.
Software-as-a-Service – SaaS
SaaS – vagy szoftver a felhőben, más néven felhőalkalmazás. Ez egy kész eszköz, amelyet a nyilvános hálózaton keresztül bocsátanak rendelkezésre, általában előfizetési modellben. A felhasználónak nem kell aggódnia az eszköz karbantartása vagy karbantartása miatt, mert kész megoldást kap, amelyet a szállító teljes mértékben kezel. A felhőalapú szoftverekre példa a Google Workspace – a felhőalapú alkalmazások csomagja a vállalkozások számára.
A felhőalapú számítástechnika alkalmazása az üzleti életben
Hú, rengeteg ködös felhőkoncepción estünk át! Elmagyaráztuk, mi a felhőalapú számítás, mi a különbség a privát, a nyilvános, a hibrid és a multi-cloud között, és melyek az IaaS, PaaS és SaaS rövidítések.
És hogyan kell felhasználni őket a gyakorlatban?
Íme néhány példa arra, hogy a felhőt hogyan használják az üzleti életben – azokat, amelyeket mi használunk, illetve az ügyfeleink, és azokat, amelyekből az Ön cége profitálhat.
- A vállalati fájlok felhőlemezen történő tárolása, nem pedig számítógépen vagy USB flash meghajtón, ami kényelmes hozzáférést biztosít az anyagokhoz egy webböngésző szintjén, és védelmet nyújt az adatvesztés ellen (többek között a Google Drive-on vagy a GCP-ben, illetve a Cloud Storage szolgáltatás részeként is elérhető);
- Szöveges dokumentumok, prezentációk vagy táblázatok csapatszerkesztése; a felhőben lévő fájlokon végrehajtott módosítások automatikusan mentésre kerülnek, és a módosítások azonnal megjelennek a többi alkalmazott számára (a Google Docs, a Táblázatok vagy a Diák alkalmazások elérhetők a Google Workspace csomagban);
- Az alkalmazottak közötti kommunikáció javítása olyan beépített eszközöknek köszönhetően, mint a csevegés vagy a videokonferencia platform (a Chat és a Meet elérhető a Google Workspace üzleti alkalmazáscsomagban);
- Webhely-tárolás a felhőben, amely biztosítja a webhely stabilitását, a nap 24 órájában elérhető rendelkezésre állást és a költségek átláthatóságát,
- Az alkalmazás kiépítése és fejlesztése a fejlett felhőszolgáltatások segítségével – beleértve a hatalmas számítási teljesítményt, a BigData elemző eszközöket vagy a gépi tanulási modelleket.
Szeretne többet megtudni?
Vegye fel velünk a kapcsolatot – mi válaszolunk minden kérdésére!