Felhő cégek számára – minden, amit tudnia kell a létrehozása előtt

Számítási felhő, cloud computing, felhőben tárolt adatok – ezek a kifejezések az utóbbi években egyre népszerűbbek lettek. Cégek milliói használják a felhőket, és profitálnak belőlük – elsősorban pénzügyi szempontból, de a hatékonyság, a fájlok tárolásának kényelme, a jobb együttműködés és kommunikáció szempontjából is.

Megmutatjuk, mi az a felhőalapú számítástechnika, milyen típusú felhők állnak rendelkezésre a vállalatok számára és milyen előnyökkel járnak.

Megmutatjuk, mi a felhőalapú számítástechnika, milyen típusú felhők vannak a vállalatok számára és milyen előnyökkel járnak.

Cloud computing, vagyis a számítási felhő – mi ez?

A számítási felhő, más néven egyszerűen felhő, internetes felhő vagy cloud nem más, mint összekapcsolt szerverek hálózata. E hálózat részeként használhatjuk például a szolgáltató (felhőtulajdonos) által nyújtott megoldásokat:

• tárhely (Google Drive, OneDrive, Dropbox), 
• postafiók (Gmail, Outlook),
• azonnali üzenetküldő és videokonferencia eszközök (Google Meet, Skype, Zoom),
• felhőalapú alkalmazások, például szövegszerkesztő és online táblázatok (Google Docs, Excel a OneDrive-ban),
• fejlesztőknek szánt szolgáltatások, amelyek az infrastruktúra létrehozására és a saját alkalmazás kiépítésére irányulnak (Google Cloud Platform, Amazon Web Services, Microsoft Azure).

A felhő nem igényli semmilyen program telepítését az eszközre – a fájlokhoz és alkalmazásokhoz folyamatos hozzáféréssel rendelkezünk a webböngésző felületén. Ez annak köszönhető, hogy a szolgáltatóhoz tartozó gépek folyamatosa működnek, és a hét minden napján, napi 24 órában csatlakoznak a hálózathoz. Annak érdekében, hogy akadálytalanul működhessenek, a kiszolgáló helyiségnek megfelelő hőmérsékletűnek és páratartalmúnak kell lennie. A gépeket árvíz vagy tűz által okozott károk ellen is meg kell védeni, valamint a hozzájuk való hozzáférést szigorúan ellenőrizni kell.

A Google-hoz hasonló technológiai óriásoknak több tucat kiszolgálószobájuk (úgynevezett adatközpontjai) van összekapcsolva egymással. Ennek köszönhetően a Google Cloud globálisan elérhető, és a szolgáltatások Varsóban is ugyanolyan gyorsan működnek, mint New Yorkban vagy Sydney-ben.

Google Cloud hálózat – az adatközpontok közötti száloptikai kapcsolatok térképe

Magán, nyilvános, hibrid, multi-cloud – felhőtípusok vállalatok számára

A vállalatoknak lehetőségük van különféle számítási felhők használatára: 

• magán felhő – magában foglalja a felhőtérnek a vállalat számára történő, belső hálózaton belüli, kizárólagos rendelkezésre bocsátását; a környezet elszigetelt és a vállalat nem osztja meg a felhőt más felhasználókkal;
• nyilvános felhő – a gépek külső szolgáltatókhoz (pl. a Google-hez vagy a Microsofthoz) tartoznak, és a globális hálózat részét képezik; a nyilvános felhő számos kész megoldást kínál, például együttműködési alkalmazásokat vagy infrastrukturális szolgáltatásokat;
• hibrid felhő – egy nyilvános felhő kombinációja privát felhővel vagy saját szerverrel.

Ezen megoldások mindegyikének megvannak a maga előnyei és hátrányai. Az alábbi cikkben többet tudhat meg a felhők típusairól, az egyes javaslatok előnyeiről és hátrányairól: On-premise, magán, nyilvános, hibrid és multi-cloud felhők – a megoldások előnyei és hátrányai.

A felhő vállalati felhasználásának módjai

A számítási felhő (cloud computing) nemcsak a lemezterületet jelenti, hanem számos szolgáltatást és eszközt is. Íme néhány példa arra, hogyan használhatják a vállalkozások a felhőt:

• a vállalati fájlok felhőlemezen történő tárolása, számítógép vagy pendrive helyett – ami kényelmes hozzáférést nyújt az anyagokhoz,
• szöveges dokumentumok, prezentációk vagy táblázatok csoportos szerkesztése – a módosítások automatikusan mentésre kerülnek, és azonnal megjelennek a kollégák számára,
• a fájlok automatikus biztonsági mentése és helyreállítása,
• webhelyének felhőbe helyezése – ami stabilitást és a költségek nagyobb átláthatóságát biztosítja, mint sok tárhely esetében,
• saját alkalmazás létehozása a fejlesztők számára nyújtott felhőszolgáltatások segítségével.

Itt talál példákat arra, hogy a vállalatok hogyan használják a felhőt:

• Hogyan biztosítja a CCIG Group az adatbiztonságot a Google Workspace használatával?
• Hogyan oldotta meg a BinarApps a sürgős e-mailek kezelését?
• Hogyan segitett a Fly on the Cloud bevezetni a Google Workspace a Jövőmarketing vállalatába?

A felhő használatának előnyei

A felhő milyen előnyeit jelzik a felhasználói?

• könnyebb együttműködés – a dokumentumok felhőkörnyezetben való együttes szerkesztése valós idejű együttműködést tesz lehetővé, és szükségtelenné teszi a fájl másik javított változatának elküldését,
• webböngészőből való hozzáférés – egy platform, például a Google Workspace, bármely eszközről elérhető: Windows, Linux, MacOS rendszerű számítógépről vagy okostelefonról;
• stabilitás és biztonság – a felhőben lévő fájlok és adatok jelszóval védettek, és további biztonsági mechanizmusokkal javíthatók; abban az esetben, ha a vállalati számítógép megsérül vagy ellopják, az adatok továbbra is biztonságban maradnak a felhőben;
• hozzáférés-szabályozás – az adminisztrátor könnyen szabályozhatja, hogy kik férhetnek hozzá a vállalati fájlokhoz és projektekhez, valamint kezelheti az engedélyeket,
• tárhely és számítási teljesítmény – a felhőforrások szinte korlátlanok; annyi helyet és eszközt használhatunk fel, amennyire szükségünk van,
• fejlesztési gyorsító szolgáltatások – a fejlesztők számára készült felhőplatformok esetében a szolgáltatók több száz olyan szolgáltatást kínálnak, amelyeken saját forráskódot futtathat, és még gyorsabban létrehozhatja weboldalát, mobilalkalmazását vagy speciális programját.

A felhő használatának hátrányai

A felhőnek vannak gyengeségei is, íme a leggyakoribb érvek, amelyek a számítási felhők ellen szólnak:

• a szolgáltatótól való függőség – a felhő egy olyan modell, amelyben hozzáférést vásárolunk a szolgáltatóhoz fizikailag tartozó erőforrásokhoz. Ha a szolgáltató meghibásodik, a felhőadatainkhoz való hozzáférés nehézkes vagy lehetetlen lesz,
• biztonság – sok vitát kiváltó kérdés. A népszerű felhőszolgáltatók (pl. GCP, AWS) számos biztonsági követelménynek eleget tesznek, és rendszeresen auditálják őket; a felhőben lévő adatok azonban továbbra is a szolgáltató megoldásán vannak, ahol nehéz a saját kiegészítő biztonságát megvalósítani,
• bonyolultabb számlázási modell – a felhőszolgáltatások számlázása más modellben zajlik, mint a saját fizikai berendezésének használata, ami elsőre nehéz lehet; a vállalatoknak szánt szolgáltatási csomagok esetében (pl. Google Workspace – vállalati levelezés, felhőtárhely) többféle licenc közül választhat, és a díj a hozzáférések számától függ; a felhőben lévő infrastrukturális szolgáltatások (pl. Google Cloud Platform) költsége a percben vagy másodpercben mért fogyasztástól függ,
• a szolgáltatások túlfizetése a rossz konfiguráció következtében – a felhő esetében jó, ha az igényektől függően választja a szolgáltatásokat, és ami fontos, helyesen konfigurálja őket. Azok az emberek, akiknek nincs tapasztalatuk a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban, jobban járnak egy tanúsított partner segítségével, mert különben feleslegesen magas költségek kerülhetnek ki, 
• a munkamód megváltoztatásának szükségessége – a felhőmegoldás megvalósításának részleges munkamódváltással kell járnia, növelve a munkavállalók tudatosságát a felhőről, néha új kompetenciák megszerzésére (pl. DevOps felhőinfrastruktúra esetén), ami további pénzügyi ráfordításokkal jár.

Felhő és a törvény – mire kell figyelni?

A felhő számos jogi kérdést generál, különösen a személyes adatok feldolgozását illetően. A GDPR-törvény 4. cikke jelzi, hogy az adatfeldolgozás minden olyan művelet, amelyet ezen adatokkal végeznek: gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, rendszerezés, tárolás, módosítás, megtekintés, terjesztés, az informatikai rendszeren belül is. A lista nyitott – ezért feltételezni kell, hogy bárhol vannak információk az alkalmazottakról, az ügyfelekről, a vállalkozókról vagy az alkalmazások felhasználóiról, ott a személyes adatokat is feldolgozzák.

Hangsúlyozni kell, hogy a felhőben történő adatkezelés esetén továbbra is a személyes adatkezelő a vállalat, és nem a felhőszolgáltató. Az adatkezelő felelős azért, hogy az adatokat továbbítsa a megfelelő jogalanynak, amely megfelel a szükséges előírásoknak és jogi rendelkezéseknek. 

A felhőszolgáltató kiválasztásakor a következőket kell figyelembe venni:

• az adatközpontok fizikai elhelyezkedése – mivel egy EU-országban működő vállalat, és így a GDPR hatálya alá tartozik, olyan szolgáltatót kell választania, amely adatközpontot biztosít az Európai Gazdasági Térségben (EGT);
• a szolgáltató által nyújtott szolgáltatások feltételei – olvassa el a szolgáltató által szolgáltatott adatok feldolgozási és biztonsági feltételeit; előfordul, hogy egyes felhőszolgáltatók az adatkezelő által ismeretlen szervezetek együttműködnek harmadik szervezetekkel, ami az EGT-n kívüli adatfeldolgozás veszélyével jár,
• műszaki szabványok és biztonsági előírások – a felhőszolgáltatókra biztonsági irányelvek és független szervezetek által végzett ellenőrzések vonatkoznak; A jogszabályoknak megfelelő szolgáltatás nyújtása érdekében a szolgáltatónak meg kell felelnie két alapvető szabványnak: az információbiztonság kezelésével kapcsolatos ISO/IEC 27001 és a felhőben lévő személyes adatok biztonságával kapcsolatos ISO/IEC 27018 szabványnak,
• írásbeli megállapodás szolgáltatóval – az adatkezelőnek írásbeli megállapodást kell kötnie a felhőszolgáltatóval a személyes adatok kezelésének megbízásáról; az adminisztrátornak biztosítania kell, hogy a szerződés tartalmaz információt arról, hogy mely entitások és milyen mértékben férhetnek hozzá a felhőben tárolt adatokhoz, és hogy ezek az entitások megfelelnek-e a szükséges biztonsági követelményeknek.

Mennyibe kerül a felhő egy vállalatnak?

A felhőszolgáltatások méretezhetők és alkalmazkodnak az üzleti elvárásokhoz – akárcsak azok költségei. Egy néhány fős vállalat ugyanahhoz az üzleti eszközhöz fér hozzá, mint egy globális vállalat, amely ezer alkalmazottat foglalkoztat. Hasonlóképpen, egy új startup saját felhő-infrastruktúrát is építhet, ha azokat a szolgáltatásokat választja, amelyeket a technológiai óriások évek óta használnak. Mindkét esetben a vállalatok arányosan kevesebbet fizetnek – a tervtől, az alkalmazottak számától vagy a számítási energiafogyasztástól függően.

A számlázási modell a felhőszolgáltatások típusától függően változik. Más módon fogunk elszámolni a szolgáltatóval egy üzleti alkalmazáscsomag használatáért (pl. vállalati postafiók, felhőtárhely, online szerkesztők), más módon pedig az infrastrukturális szolgáltatásokért (pl. virtuális gépek, felhőalapú adatbázisok, fejlesztői eszközök).

Fizetési modell üzleti alkalmazáscsomagokhoz (a Google Workspace példáján)

A vállalatok számára készült felhőplatform többek között vállalati e-mailt, tárhelyet, a szöveges fájlok szerkesztésére szolgáló alkalmazásokat, a táblázatokat, az azonnali üzenetküldési vagy a videokonferencia-eszközt tartalmazza. Népszerű példa az ilyen vállalati megoldásokra a Google Workspace és a Microsoft 365.

A platformkészítők különféle csomagú megoldásokat kínálnak, amelyek különböznek az elérhető funkciókban és a licencenkénti árban. Az ár általában a következő formában van megadva: csomagtípus / egy fiók / hónap.

Az alábbiakban bemutatjuk a Google Workspace Business (korábban G Suite) csomagokat összehasonlító táblázatot egy licenc árának megjelölésével.

Tehát például:

• a vállalkozó egyéni vállalkozással rendelkezik; egy Business Starter licencet vásárol a Google Workspace-től, és havonta 6$ dollárt fizet;
• a vállalat 10 főből áll, és az összes alkalmazott számára hozzáférést akar biztosítani a Business Works csomagban szereplő Google Workspace-hez; havonta összesen 120$ dollárt fizet,
• Egy 100 fős vállalatnak 80 alkalmazottra van szüksége az üzleti standardra, 20 főre pedig magasabb Business Plus licencekre van szükség; havonta összesen 1320$ fizet (960$ a Standard számláért és 360$ a Plus számláért).

Az árak alacsonyabbak lehetnek, ha Ön egy Google Cloud Partnerrel áll kapcsolatban. A partnerek gyakran kedvezményeket kínálnak a Google Workspace szolgáltatások használatára, vagy támogatják a szolgáltatóval folytatott tárgyalásokat.

Fizetési modell a felhőalapú infrastruktúra-szolgáltatásokhoz (a Google Cloud Platform példáján)

A felhőalapú infrastruktúra-szolgáltatások díját a konfigurációs módtól és a fogyasztás szintjétől függően kell felszámítani, leggyakrabban perc vagy másodperc alapján.

Például az egyik legnépszerűbb Google Cloud Platform-szolgáltatás – a Compute Engine, azaz a virtuális gép-szolgáltatások – költsége többek között a következő tényezőktől függ:

• géptípus – annak memóriája vagy vCPU (virtuális processzor),
• adatközpont helye – a szolgáltatás ára más lesz egy las vegas-i gép, más egy londoni gép, és megint más lesz egy tokiói gép esetében,
• az adatátvitel és a hálózat használatának módja – attól függően, hogy nyilvános internetet vagy a Google Cloud hálózatot használjuk-e,
• terhelés – ha a forgalom alacsony, az alkalmazás kevés számítási energiát fogyaszt, a szolgáltatás költsége alacsony lesz; ha növekszik a forgalom, a szolgáltatás növekedni fog, és ezzel együtt a költség – a terhelés arányában.

A Google Cloud Platform közel 200 szolgáltatásból áll, és több tényezőtől függően, mindegyiknek más-más az ára. Az infrastruktúra költsége a Google felhőben csak akkor határozható meg, ha ismeri az alkalmazást a technikai oldalról (használhat kijelölt számológépet). 

Jó dolog egy tanúsított Partner támogatásával használni a felhőt, aki ismeri a megoldást és képes azonosítani a költségoptimalizálási lehetőségeket. A felhő figyelmen kívül hagyása, a szolgáltatások helytelen megválasztása vagy a helytelen konfiguráció feleslegesen magas számlához vezethet.

Google Cloud – népszerű a vállalkozók körében felhő cégeknek

A Google Cloud egy nyilvános felhő, amelyet természetesen a Google hozott létre és fejlesztett. Két vezető megoldásból áll: a Google Workspace (korábban G Suite) és a Google Cloud Platform (GCP).

Google Cloud – a vállalkozók körében népszerű felhő

A Google Cloud egy nyilvános felhő, amelyet természetesen a Google hozott létre és fejlesztett ki. Két vezető megoldásból áll: a Google Workspace-ből (korábban G Suite) és a Google Cloud Platformból (GCP).

Fájlok tárolásához, együttműködéshez és kommunikációhoz – Google Workspace

A Google Workspace (korábban G Suite) egy felhőalapú munka- és kommunikációs eszközkészlet. 

A Google Workspace a következő eszközökből áll:

• Gmail – vállalati postafiók a @VállalatNeve domainjében,
• Naptár – egy online naptár, amely lehetővé teszi az értekezletek és közös tevékenységek kényelmes tervezését, valamint az események kiegészítését további információkkal vagy fájlokkal,
• Google Chat – olyan üzenetküldő, amely más Google-alkalmazásokkal működik,
• Google Meet – videokonferencia-eszköz, amelyet folyamatosan új funkciókkal bővül (beleértve a távoli Jamboardra való összegyűjtést vagy felmérések elvégzését),
• Google Drive – felhőalapú tárhely,
• Google Dokumentumok – fájlszerkesztő, amelyet egyszerre sok ember használhat,
• Google Táblázatok – táblázatok,
• Google Diák – olyan alkalmazás, amely lehetővé teszi multimédiás prezentációk létrehozását és szerkesztését,
• Google Forms – kérdőívek készítéséhez és eredményelemzéshez használható eszköz,
• Google Keep – alkalmazás jegyzetek létrehozására és azok közös szerkesztésére,
• Google Webhelyek – webhelyszerkesztő,
• Google Admin – felügyeleti konzol.

A Google Workspace lehetővé teszi a hatékony távoli együttműködést és dokumentumkezelést. Az egy személy által végrehajtott módosítások azonnal láthatók a kollégák számára, és a Google elmenti a szerkesztés teljes történetét. Nem kell idegesen megnyomnia a Ctrl+S billentyűt, vagy ötödször kell elküldenie a fájl javított verzióját. Az összes dokumentumot a Google Drive tárolja, és a rendszergazda egy átlátható adminisztrációs konzol szintjén ellenőrzi azok biztonságát.

 Tudjon meg többet a Google Workspace-ről itt.

Webhelyek létrehozásához vagy alkalmazások készítéséhez – Google Cloud Platform

A Google Cloud Platform (röviden GCP) a számítási felhőszolgáltatások összessége a fejlesztők és az adminisztrátorok számára. Ezek ugyanazok a technológiák, amelyeket a Google maga is használ saját alkalmazások és eszközök kifejlesztésére.

A Google Cloud Platform összetevői szabadon kiválaszthatók, így létrehozhat saját infrastruktúrát, amely a vállalkozás igényeihez igazodik. A szolgáltatások közé tartozik:

• virtuális gépek és korlátlan számítási teljesítmény (Compute Engine szolgáltatás),
• Kubernetes-fürtök kezelése (Google Kubernetes Engine),
• a gyors megvalósítást lehetővé tevő eszközök, a tárolókban lévő alkalmazások is (App Engine, Cloud Functions, Cloud Run szolgáltatások),
• felhő adatbázisok (Cloud SQL, Datastore),
• adattárházak és BigData analitika (BigQuery),
• felhőtárolás (Cloud Storage),
• a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia kész modelljei, amelyek lehetővé teszik számos innovatív termék létrehozását,
• platform a tárgyak internetének fejlesztésére.

A Google Cloud Platform felhőszolgáltatásainak használatával egyszerű weboldalt üzemeltethet, kiterjedt alkalmazást fenntarthat vagy fejlett rendszert fejleszthet ki mesterséges intelligencia modellek segítségével.

A Google Cloud Platform minden felhasználójának ugyanazok a szolgáltatásai vannak – globális vállalatoknak, közép- és kisvállalkozásoknak vagy startupoknak egyaránt. A felhasználás mértéke az igényektől függ. Az induló vállalkozások ugyanazokat az eszközöket használhatják, mint a PayPal, az eBay vagy a Twitter – és arányosan kevesebbet fizetnek értük, a tényleges fogyasztástól függően.

 Tudjon meg többet a Google Cloud Platformról itt.